Számvetés

Eltelt 4 hónap a szülés óta. Lassú víz partot mos típus vagyok: Mostanra értem utól magam. Még az érzést is úgy tudnàm jellemezni, hogy kiegyensúlyozott lettem. Elmondom miért. Párom 3 hónapig volt itthon velem együtt "gyes"-en. Az első két hétben a sebeim hegedtek, nehéz volt minden, nem tudtam àllni...Nem vagyok gyenge fizikumú, jól bírom a fájdalmat, mégis megviselt a szülés. Nagyon. De azt hiszem érthető. A következő 1-2 hónap lelkileg volt nehezebb, első baba+para mami, miért sír a baba, hasfájás... Fura módon akkor lett kicsit egyszerűbb, mikor a férjem vissza ment melózni. Akkor már csak magamra számíthattam. Ám míg itthon volt nagy átalakításokat csinált a lakáson. Igen, a baba mellett. A konyha lesz fürdőszoba, a régi szobánk lett konyha, a nappali lett szoba, a leendő fürdőnk meg egyenlőre romokban...Tegnap lett olyan 90-95%-os a konyha. Meleg víz hiányzik, ebédlő asztal meg egy-két apróság. Megkönnyebbültem!!!!! Mindennek van helye, minden el van mosogatva, nem áll halomba a sok edény, fűszer, ez-az! Az ember bele se gondol mekkora áldás a csapvíz meg a mosogató... Fürdőszobával elvagyok a földszintivel, de az is zavar...de az legalább van. Na nem az zavar, hogy le kell menni. De mivel Sophiet nem hagyom egyedül míg én lemegyek fürödni, így addig a párom kell hogy vigyázzon rá, ő pedig 2 műszakban dolgozik...nem könnyű összehangolni mindent. Sophie nagyon anyás lett. Mikor végre apa pesztrálja kicsit én alig várom, hogy elintézhessem két kézt igénylő teendőimet! :) Mert egy kézzel már nagyon sok mindent megcsinálok. Ugye az egyikben Sophie, mert hordozókendőben nincs el mindig. Másikkal: pakolás, főzés, ruha hajtogatás, teregetés, mosás...egy ideig ugye a vizet is a földszintről kellett hordani, ez volt a legrosszabb. Babakocsit nem tudom felhozni a lépcsőn...abban biztos ellenne pedig kicsit. Szóval így nézett ki az első négy hónap Sophieval. Ez most talán katasztrófálisnak hangzik. Vagy csak számomra annak tudatában, hogy mennyit sírt-ami meg csak relatíve sok, főleg ahhoz képest, hogy sosem hagytam sírni!!! De így meg a ház szaladt. De most utól értem, jól elkaptam, megkönnyebbültem. Na azért főzőcskéztem én kicsit! Életem első muffinját csináltam. Tk. rozsliszt,tojás nélkül(mert épp nem volt itthon:) ), ám duplán csokisan, hogy azért legyünk következetesek! :D Kínai kaját csináltam, palacsintát is egyszer. Azért igyekeztem könnyebbeket, gyorsakat, egyszerűbbeket. Így sok sütőben sült husi volt! :D De részemről igénylem is! Nagyon a zsíros kajákat kívánom. Egy hurka kolbi magyaros jól esne. :) Egy halom oldalas.. :D Úgy érzem egy időszak lezárult, egy nagyon nehéz időszak! Még most is itt nyomaszt az érzés, hogy ki kellene mennem a konyhába pakolni, mert sosem érem utól magam-de nem, basszus készen van és rend van és én is nagyon kész vagyok! :D A hűtőben vár az áfonya! Megint muffin lesz! :D A múltkori ízlett az uramnak!!! :) Pedig nagyon nem sütis!!! :) Spenót...hm...püré? Kész. Csirkecomb éjjel kisült már. Sophieka alszik...Most már csak a kora nyár hiányzik, mert kint szél, eső és 12fok. :/