Elmaradás

Jó rég jártam erre. De csak mert semmi hírem. 

Egy fogunk sincs még most se. 

Minden nap eszünk pár kanàl pempőt. A répa pfujj meg a krumpli pasztinákkal. Sütőtök nyami, gyümiket nem sorolom fel... :) 

Felfedeztük, h van lábunk. Ez élénk színű zoknival a legérdekesebb. :)

Szeretünk sikongatni. 

Mondjuk hogy bababa, mamamama, beőbeő.....

Már mosolygunk az idegenekre is, ha nem is azonnal. 

Szeretünk többesszámban beszélni kettőnkről. :)

Fogzás

A második hónap óta ömlik a nyála Sophie-nak. Volt azóta enyhe hasmenése, rág... De csak az utóbbi két hétben voltak egyértelmű jelek. Konkrétan a még erősebb, ingerültebb rágás és a hirtelen jövő fájdalmas sírások. Utóbbi borzasztó! A szívünk majd megszakad! Apa ujja fincsin dörzsöl, anyáé nem. Rágóka...nem az igazi...talàn a homeos bogyó használ...Osanit a neve. Szerencsére ezek a sírások csak percekig tartanak és egyenlőre ritkák. Még egy szerencse hogy eddig csak nappal voltak.